Lassan véget ér a böjt, hiszen már nagyhét van. Az elmúlt hetekben nem sok említésre méltó dolog történt a Villa Curpad háza táján.
Természetesen nem akartunk arról írni, hogy mennyire jók az ételek, stb. mivel ez standard, és aki elolvasta már a rólunk írták menüpontot, annak fölösleges ide még újabb himnuszokat írogatni.
Ugyanígy azok sem sok újdonságot találtak volna az ételek égig magasztalásában, akik rendszeresen vagy legalább alkalmanként megfordulnak nálunk. Nagyon reméljük, hogy amit az asztalra tettünk, ízlett, és úgy emlékeznek ránk, mint egy barátságos hangulatú étteremre, ahová érdemes visszajönni.
Szóval itt van lassan a böjt vége. Nagypéntek szigorú böjti nap, háromszori étkezéssel és ebből egyszeri jóllakással. Természetesen húsmentes ételek jöhetnek csak szóba hívő katolikusok számára, de azok, akik nem ennek a vallásnak a hívei, ezen a napon is adózhatnak a has örömeinek. Nagypéntek semmiképpen sem ünnepnap, ezért nem is akarjuk becsábítani hozzánk a vendégeket egy nagy dorbézolásra ezen a napon, kivált, hogy munkanapról van szó. Azért este egy vacsora beleférhet…
Szombaton aztán ismét beköszönt a kánaán. Húshagyó kedd után visszatérhetnek ételeink közé a jó magyaros fogások, amelyekről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy böjti étkek lennének. Szombaton már szabad a tánc, és el lehet kezdeni a hosszas várakozásba belefáradt, de egyszersmind kipihent gyomrok tágítását. Szívesen várunk mindenkit, aki az aszketikus hetek (vagy, ha nem tartottak böjtöt, akkor a kevésbé aszketikus hetek) után szeretné egy kicsit helyreállítani a dolgok folyását, és ehhez a pszichológiában elárasztás néven ismert, másutt talán durva, itt annál kellemesebb módszert választaná. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen ételekkel kezdjük meg a húsvéti időt.
A zabálás nem a mi asztalunk. A kulturált, minőségi és mennyiségi fogyasztás annál inkább. Éppen ma beszéltek arról a Kossuth Rádión, hogy milyen fontos az éttermek számára a kiváló alapanyagok használata. Emellett lényeges az is, hogy az étterem hány emberre főz, tömegtermelés folyik, vagy odafigyelve tudják kielégíteni a vendégek igényeit? Sajnálatos módon a műsorban nem esett szó arról, hogy a fővárosban mennyibe kerül egy olyan étterem, ahol a magára nagyon is adó tulajdonos (bizony) maga megy el a piacra minden nap a friss alapanyagokért.
Az elvek itt is ugyanazok, de csinnadratta nincs. Sem Kossuth Rádió, sem másik. Tesszük a dolgunkat, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy elkápráztassuk a vendégeket. Reméljük, hogy az év böjt utáni időszakában erre minél többször nyílik lehetőségünk.